A kórkép laikusok között is közismert, a népnyelv topa lábnak nevezi.

A boltozat megszünése miatt a belboka feltünően kiáll /bokasüllyedés/. A láb elveszti kecses alakját, egyszersmind a rugalmas járás képességét.

A lúdtalp kisgyermekkorban, a járás megkezdésekor kialakulhat. (Nem tévesztendő össze a kisgyermek aranyos, párnás – zsírszövettel kitöltött, boltozat nélküli talpa a lúdtalppal).

A későbbiekben a gyors növekedés időszakában 7 és 10, valamint 16 és 20 év között alakul ki. Később a klimax táján, valószínű a hormonális változások teszik hajlamossá a kissé kigömbölyödött, dolgos háziasszony lábát arra, hogy feladja az ellenállást a ránehezedő terhekkel szemben, de sokszor alakul ki lúdtalp a terhesség ideje alatt. De lényegében a láb túlzott terhelése, bármely életkorban lúdtalpat okozhat.

Jellegzetes panasz még a láb és az egész alsó végtag gyors fáradása, a boka és a láb ízületeinek merevsége. Gyakori az erős lábizzadás, a bőrbetegségekre való fokozott hajlam. Összességében a lúdtalpas kissé esetlen, topa.

A legtöbb betegség megelőzhető, így a lúdtalp is. Gyermekkorban nagy a szülő felelőssége: kerülje a korai lábra állítást, a hosszú, megerőltető sétákat. Az ép csontozatú és izomrendszerű gyermek esetén a fő szabály: engedjük, hogy a gyermek természetes mozgásigényét kiélje, és semmilyen módon ne avatkozzunk be erőszakosan az egyedfejlődés normális rendjébe.

Lényeges a helyes lábbelihasználat. Helyes a lábfej formáját követő, kényelmes, a lábujjaknak is kellő mozgást biztosító lábbeli használata. A növekedés időszakában ajánlatos olyan cipőt viselni, amely a láb hosszanti boltozatát belülről alátámasztja. De cipővásárlásnál is célszerű kikérni szakember véleményét, mert ha a gyermek sarka kifelé dől, éppen az ilyen cipő lehet káros.

Ha mindezek ellenére gyermekünk lábfájdalomról panaszkodik, figyeljünk oda. Ha a lábfej kifordulását, a sarokcsont befelé dőlését, a boltozat lesüllyedését tapasztaljuk, feltétlenül vigyük orvoshoz.

Ne felejtsük el, hogy a lúdtalp kialakulása gyakran kamaszkorban következik be, pl. ha a kényelmes, iskolapadhoz szokott gyerek nyolcadik után, ipari tanulóként, naphosszat ácsorog a munkapad mellett. 

Felnőttkorban, ha a lúdtalpra utaló tünetek jelentkeznek, szükséges a boltozat alátámasztása betéttel. Ha jó a betét, a test súlya a betéten nyugszik, tehermentesítve ezzel a megfáradt izmokat és tartószalagokat.

Új és hasznos módszer a számítógépes talpbetétkészítés. A beteg mezítláb speciálisan megvilágított üveglapra áll, a láb lenyomatát alulról kamerával felveszik, a képet komputerbe továbbítják. A számítógép a képet analizálja és színes nyomástérképen jelöli ki a túlterhelt részeket. Ennek alapján már nagyon könnyű a szakembernek az egyedi betét megszerkesztése és összeállítása.

A betét állandó viselése az esetek túlnyomó többségében megszünteti a panaszokat.

A betét viselése mellett több, bevált módszer van, hogy a lúdtalpas mérsékelje a kellemetlen tüneteket, ill. megelőzze az állapot romlását, a boltozat további lesüllyedését.

– Először is, tanuljunk meg helyesen járni: párhuzamos, nem kifelé fordított lábbal. Ügyeljünk arra, hogy talpunk a sarok és az öregujj ívén gördüljön. Álláskor a láb mindig a külső élén nyugodjon, ne engedjük, hogy a belboka lebillenjen.

– Másodszor: lábtorna. Célja a zsugorodott szalagok nyújtása, az izmok erősítése.

Alapgyakorlat: a láb külső szélén állásból lábujjhegyre emelkedés. Ülő helyzetben többször hajlítsuk karomállásba a talpunkat, majd maximálisan feszítsük ki. Forgassuk lábunkat bokában mindkét irányban, öregujjunkkal próbáljunk O betűt rajzolni a levegőbe.

– Harmadszor: masszázs és lábfürdő. Erős kézzel masszírozzuk az egész lábat, főleg a boltozat ívét. Előnyös, ha a műveletet egyik hozzátartozónk végzi. Természetesen a kölcsön masszázs visszajár. Egymás talpával történő gyengéd foglalkozás jótékony hatását nem csak az ortopédusok, hanem – minden bizonnyal – a pszichológusok is alátámasztják.

A lúdtalpellenes intézkedések sorát lábfürdővel fejezzük be. Egyik lavórba hideg, a másikba meleg vizet öntsünk, lábunkat felváltva helyezzük egyik, majd másik edénybe. Tíz percig végezve a gyakorlatot, tapasztaljuk majd kiváló eredményét.

(A talp, egyes természetgyógyászok szerint egyébként is kitüntetett helye az emberi testnek, a vele való foglalkozás számos, előnyös élettani működést stimulál).

A lúdtalp, ez az önmagában is elég szenvedést okozó kórkép, gyakran társul két, közismert bántalommal. A hallux valgus és a kalapácsujj nagyrészt, a lúdtalp miatt megváltozott statikai viszonyok következményeinek tekinthetők.

Tipp: Lúdtalp ellen a legjobb megoldás: szakszerűen elkészített talpbetéttel ellátott cipőben, minél többet mozogni!

E gyakori, sok ember életét megkeserítő elváltozásra még nem találtak jó magyar nevet. Az öregujj befelé, a kisujjak felé fordult helyzetét jelenti.

A hallux valgus kialakulása:

A betegség úgy kezdődik, hogy a lábfej – a harántsüllyedés miatt – szétterül (széttaposott láb), emiatt az első és második lábközépcsont eltávolodik egymástól. A nagyujj alappercén tapadó erős inak nem rövidülnek meg, ezért az öregujjat alapizületében megtörve, a kettes ujj felé és alá húzzák. A második ujj, helyet adva az öregujjnak, kalapácsujjszerűen deformálódik. A hallux valgus tünetei, panaszai:

A befelé álló bütyök felett található kis nyáktömlő, a cipő irritációja miatt rendszeresen begyullad, néha el is gennyesedik. (Gyulladásmentes állapotban is igen fájdalmas, hát még ilyenkor.) A gyulladás ráterjedhet a környező csonthártyára.

A lesüllyedt harántboltozat miatt a talpon fájdalmas bőrkérgesedés képződik. A kalapácsujj pedig önmagában is szörnyű. A hallux valgus megelőzése:

A lúdtalp megelőzésénél leírtak az irányadók, de a betegek legtöbbször a kialakult kórképpel keresik fel az orvost, úgy ezen a téren általában elkéstünk. A hallux valgus gyógyítása:

Sebészeti gyógyítás:

A műtét lényege: a kialakult deformitást úgy korrigáljuk, hogy ék alakú szeletet vágunk ki, majd a csontot jó helyzetben összecsavarozzuk. A műtét után gipszpapucsot helyezünk fel 3-4 hétre. A gyógyulás után a betegnek betétet írunk fel a boltozat megemelése miatt. A műtét radikális, de jó eredményeket hozó, hálás kis beavatkozás. Komoly panaszokat okozó esetben feltétlen indokolt az elvégzése, egyrészt, mert a beteg egycsapásra megszabadul kínjaitól, másrészt a szövődmények, kialakulását elkerüli. A hallux valgus önmagától nem gyógyul, a műtét halogatása csak a helyzet rosszabbodását eredményezi, közben rengeteg fájdalmat okozva viselőjének. Tehát: minél előbb, annál jobb.

A hallux valgus megelőzésében, a már kialakult elváltozás további romlásának megakadályozásában fontos szerepe van a jó talpbetétnek. A műtét után pedig a talpbetét viselése, mondhatjuk kötelező.

A kalapácsujj

Mindennapos bántalom. Legtöbbször a második lábujjon alakul ki, gyakran mindkét oldalon. A harántboltozat lesüllyedése miatt az ujjak zsugorodnak úgy, hogy az alapperc felfelé, a középperc lefelé fordul, ezzel V alakú csúcsot képeznek. A kaplapácsujj tünetei, panaszai:

A kiálló csúcs felett fájdalmas tyúkszem alakul ki. A beteg nemcsak a cipő, de néha akár a takaró érintésére is a csillagokat látja. A kalapácsujj kezelése:

Gyermekkorban nagyon ritka kórkép, ilyenkor elegendő a deformált ujj ragtapaszos rögzítése a szomszéd ujjakhoz.

Felnőttkorban sokszor csak a műtétet segít, ami orvosi szemmel egyszerű beavatkozás. A kiegyenesített ujjakról a bőrkeményedés magától leválik.

A kalapácsujj kialakulását is megelőzhetjük a szakszerűen elkészített talpbetét viselésével.

Sarokcsont sarkantyú:

Saroktáji fájdalmat okozhat az un. sarocsontsarkantyú kialakulása is. Ez nem más, mint a sarokcsontból, a talp felé növő csonttüske. Álláskor, járáskor magától érthető módon izgatja a felette (alatta) levő csonthártyát. Röntgenfelvétellel igazolhatjuk a jelenlétét. Jellegzetessége, hogy a fájdalom a pihent, ellazult izomzat esetén az erősebb. Pl. reggel, felkeléskor, vagy hosszabb üldögélés után. A sarkantyú orvoslása:

A már kialakult kinövés megszüntetése céljából speciális, lyukas, “kipárnázott” talpbetétet kell folyamatosan hordani, így tehermentesítve a tüske alatti területet. A csonthártyagyulladást eredményező esetben borogatás, pihenés, gyulladáscsökkentők szedése indokolt. Műtétre csak nagyon ritkán kerül sor.

Tyúkszem

A lábon az egyik leggyakoribb elváltozás, mely nyomásra és ütésre is éles fájdalmat okoz. A tyúkszem tulajdonképpen a bőr jellegzetes megvastagodása (bőrkeményedés), amely a láb túlterhelt, túlzottan igénybevett részein alakul ki. A bőr ugyanis vastagabb hámréteg képzésével védekezik az ismétlődő nyomás és dörzsölés ellen. Megvastagodott bőrréteg nem csak a felszínen fordul elő, hanem a bőr alatt is, ahol egy kúp alakú magban végződik. Ez a bőr alatti csúcs nyomja az idegvégződéseket és kínzó fájdalmat okoz. A tyúkszemnek két gyakrabban előforduló típusa van:

1.) a kemény tyúkszem, amely elsősorban a talpon a középcsontok fejecsei alatt, valamint a begörbülő lábujjak felett keletkezik,

2.) a lágy tyúkszem a lábujjak között.

Előbbit a láb statikai problémái és a rossz lábbeli okozza, míg az utóbbiért egyértelműen a nem megfelelő lábbeli a felelős. A bőrkeményedések ellen is a megelőzés a legjobb módszer, elsősorban a megfelelő sarokmagasságú, kényelmes lábbeli viselése. Ha már kialakult a bőrkeményedés, reszelő, bőrgyalu segítségével magunk is eltávolíthatjuk, de súlyosabb esetekben célszerű szakemberhez fordulni.

Egyedi talpbetéttel még a legmakacsabb tyúkszemtől is megszabadulhatunk. A betét, helyreállítva a láb megbomlott egyensúlyát, mentesíti a nyomás alól a túlterhelt részeket és ezzel megszünteti a bőrkeményedések okát is. Még vastag maggal rendelkező tyúkszemek is elmúlnak a szakszerűen kialakított, a megfelelő helyen szivacspárnával borított talpbetéttel. Betét viselése esetén is először szakszerűen el kell távolítani a tyúkszemet, de az már nem alakul ki újra.